Az MBSZ elhozza nektek a kiskereskedelmi szektor legátfogóbb eseményét – 6 nap múlva jön a retail konferencia, ahol közös platformon egyeztetünk az iparág minden szereplőjének helyzetéről, lehetőségeiről, kihívásairól. Hogyan látja a piac alakulását a finanszírozói oldal? Erről kérdeztük villáminterjú-sorozatunkban Banai Ádámot, Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatóját, aki a délelőtti vezetői kerekasztal beszélgetés egyik szereplője lesz.
- Mi a legnagyobb tanulság az elmúlt időszak piaci változásaiból?
Összességében az a tanulság, hogy a minőség számít, a frekventált helyszínek felértékelődtek, míg a fejlesztési lehetőségek korlátozottak és a finanszírozási-üzemeltetési környezet kihívásokkal teli. A bérleti díjak és a kihasználtság erősen differenciáltak: a budapesti prémium „high street” üzlethelyiségek kihasználtsága rendkívül magas, és itt a bérleti díjak is növekednek, miközben más, kevésbé frekventált helyszíneken stagnálás vagy lassabb növekedés figyelhető meg.
- Mik a magyar piac sajátosságai az európai trendekhez képest?
A magyar piac is a globális trendeket követi: élmény-orientáltság, minőségi üzlethelyiségek, retail parkok növekedése. De a tempó mérsékeltebb, a fogyasztói bázis még kevésbé fejlett, és helyi sajátosságként a budapesti prémium helyszínek dominanciája különösen erős. Míg Európában a retail parkok és városon kívüli formátumok egyre dominánsabbak a városközponti plázákkal és bevásárlóutcákkal szemben, addig Magyarországon a retail parkok szintén növekvő forgalma mellett még erős a hagyományos városi bevásárlóközpontok pozíciója. A kiskereskedelmi szegmens tekintetében említendő hazai sajátosság a szabályozási környezet: a plázastop néven ismert legutóbbi jogszabálymódosítással 2025. szeptember 17-től a 400 m2-nél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek eladása és bérbeadása esetében is rendeltetésmódosítási eljárás szükséges. Ez tovább növeli a bizonytalanságot és a szükséges időt a fejlesztések, átalakítások mellett már a befektetési és bérbeadási tranzakcióknál is.
- Melyik banki trend vagy kihívás alakítja leginkább a retail szektort a következő években?
A legfontosabb kihívások a globális és a hazai makrogazdasággal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság, ami most már évek óta megjelenik különböző területeken, részpiacokon. A legfontosabb banki, finanszírozási trend a tartósabban magas szinten maradó kamatok és szigorúbb hitelfeltételek – ezek meghatározzák, hogy milyen kondíciókkal tudnak indulni fejlesztések, milyen eszközöket érdemes vásárolni, és milyen mértékben tud a retail szektor növekedni vagy átalakulni az elkövetkező években. Így ebben a szektorban is fontos, hogy az infláció elleni küzdelem sikeres legyen, hiszen végső soron ez tud stabil, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosítani!
- Miért tartja fontosnak, hogy a szakma közös platformon – jelen esetben az MBSZ által szervezett iparági konferencián – vitassa meg a legaktuálisabb kérdéseket?
A kereskedelmiingatlan piac és benne a retail szektor egy rendkívül komplex, sokszereplős rendszer: óriási projektek kivitelezését végzik a fejlesztők a változó bérlői igényeknek megfelelően, amibe beszállnak finanszírozóként a bankok és egyéb befektetők, miközben természetesen lecsapódik ezen a piacon is a nagy makrogazdasági folyamatok, az utóbbi években jellemzően bizonytalan hatása. Számomra, aki elsősorban a pénzügyi stabilitás és az egészséges banki hitelportfóliók fenntartása oldaláról szemlélem a folyamatokat, nagyon fontos, hogy az ilyen alkalmakon a sokszor száraznak tűnő adatokon túl valóban meg tudjam érteni az egyes szereplők motivációit és a piac működését. Hosszú évek tapasztalata alapján úgy gondolom, hogy ez a közös megértés a kulcs abban, hogy hatékonyan és biztonságosan tudjon működni a szektor.
