Tudtad, hogy a magyar ESG törvény az érintett vállalatok számára 4 fő kötelezettségi területet ír elő? – MBSZ fenntarthatósági kisokos 4.

Lássuk részletesen, melyek ezek:

I. KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER FELÁLLÍTÁSA

A vállalkozások a saját üzleti hatáskörükben a közvetlen beszállítói tevékenységük
vonatkozásában a környezeti és társadalmi felelősségvállalási kockázatok azonosítására
rendszeres, teljes körű kockázatelemzést kötelesek végezni annak érdekében, hogy
azonosítsák a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat. A
kockázatkezelési rendszer beszállítói láncra való kiterjesztése komoly adminisztrációs
kihívást jelent a cégekre nézve, amelyre fontos jól felkészülni.

A kockázatkezelési rendszer néhány fontos eleme:

  1. Kockázatok azonosítása: A vállalatnak fel kell mérnie és azonosítania kell azokat a kockázatokat, amelyek a működése során felmerülhetnek. Ezek lehetnek pénzügyi, jogi, környezeti, társadalmi vagy akár technológiai jellegű kockázatok.
  2. Kockázatok értékelése: Az azonosított kockázatokat értékelni kell a lehetséges hatásuk és bekövetkezésük valószínűsége alapján. Ez segít a vállalatnak meghatározni, mely kockázatok jelentik a legnagyobb fenyegetést.
  3. Kockázatkezelési intézkedések: Az értékelt kockázatokra megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek csökkentik azok valószínűségét vagy hatását. Ez lehet például biztosítás kötése, vészhelyzeti terv kidolgozása, belső szabályzatok bevezetése stb.
  4. Monitorozás és felülvizsgálat: A rendszeres felülvizsgálat és a kockázatok folyamatos monitorozása biztosítja, hogy a vállalat időben reagálhasson az újonnan felmerülő kockázatokra vagy a meglévő kockázatok változásaira.

Ez a rendszer tehát hozzájárul a vállalat biztonságos és fenntartható működéséhez, segít elkerülni a potenciális veszteségeket, és növeli a működés hatékonyságát.

 

II. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA


A törvény hatálya alá tartozó közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások, illetve
nagyvállalkozások kötelesek társadalmi felelősségvállalási stratégiát készíteni.

A stratégia felépítése az alábbi fő elemekből áll:

  1. Küldetés és célok meghatározása: A CSR stratégia első lépése a vállalat küldetésének és céljainak meghatározása a társadalmi felelősségvállalás terén. Ez a lépés magában foglalja annak tisztázását, hogy milyen értékeket képvisel a vállalat, milyen társadalmi és környezeti problémákra kíván megoldást nyújtani, és mi az elérni kívánt hatás.
  2. Érintettek bevonása és igényeinek felmérése: Fontos megérteni, hogy a vállalat működése hogyan hat a különböző érintettekre (munkavállalók, ügyfelek, beszállítók, helyi közösségek, környezetvédelmi szervezetek stb.). Az érintettek bevonásával és igényeik, elvárásaik felmérésével lehet biztosítani, hogy a stratégia megfelelően reagáljon a közösség elvárásaira.
  3. Fókuszterületek meghatározása: A vállalatnak ki kell választania azokat a kulcsterületeket, amelyekre fókuszálni kíván a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeiben. Ilyen fókuszterületek lehetnek például a munkahelyi jólét, a fenntarthatóság, az oktatás támogatása, a helyi közösségek fejlesztése vagy a környezetvédelem.
  4. Célkitűzések és mérőszámok meghatározása: A CSR stratégia hatékonysága érdekében konkrét, mérhető célkitűzéseket kell megfogalmazni, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a jótékonysági hozzájárulások növelése vagy a munkavállalói elégedettség javítása terén. A mérőszámok segítenek nyomon követni a stratégia előrehaladását.
  5. Intézkedések és programok kidolgozása: Az azonosított célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket és programokat meg kell határozni. Például, ha a vállalat célja a helyi közösség támogatása, akkor különféle jótékonysági rendezvényeket, oktatási programokat vagy önkéntes akciókat szervezhet.
  6. Erőforrások allokálása: A sikeres végrehajtás érdekében biztosítani kell a szükséges erőforrásokat – ide tartoznak a pénzügyi források, a humán erőforrások, valamint a szükséges infrastruktúra és eszközök.
  7. Kommunikáció és átláthatóság: Fontos, hogy a vállalat rendszeresen kommunikáljon a CSR tevékenységeiről és eredményeiről az érintettek felé. Az átláthatóság és a hiteles kommunikáció növeli a bizalmat a vállalat iránt, és pozitívan befolyásolja a vállalat megítélését.
  8. Eredmények értékelése és felülvizsgálat: A vállalatnak rendszeresen értékelnie kell a CSR stratégiájának eredményeit, és felül kell vizsgálnia azokat, ha szükséges. Ez segít abban, hogy a stratégia rugalmasan reagáljon a változó igényekre és körülményekre, valamint folyamatosan javítsa hatékonyságát.

Ez a felépítés biztosítja, hogy a társadalmi felelősségvállalási stratégia átfogó, célzott és eredményes legyen, valamint hozzájáruljon a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához és a társadalmi jóléthez.

 

III. ESG BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE

A vállalkozások kötelesek beszámolót készíteni a fenntarthatósági célú átvilágítási
kötelezettség teljesítéséről, amelyben a kockázatkezelési rendszer működtetéséről, valamint a
megtett intézkedésekről is kötelesek beszámolni. Ez az ún. ESG beszámoló nem ugyanaz,
mint az EU fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége alapján készülő ún. CSRD riport, ez
egy azon felül kialakított magyar jelentési kötelezettség.

Az ESG riportnak a következő főbb elemeket kell tartalmaznia:

  1. Bevezetés és általános információk
  • A vállalat profilja: Rövid leírás a vállalatról, annak tevékenységeiről, termékeiről/szolgáltatásairól, méretéről, földrajzi jelenlétéről és az iparágról.
  • ESG stratégia és célkitűzések: A vállalat ESG stratégiája, a fenntarthatósági célok és a vállalat elkötelezettsége az ESG területeken.
  • Érintettek azonosítása és bevonása: Annak bemutatása, hogy a vállalat kiket tekint érintetteknek (munkavállalók, ügyfelek, beszállítók, közösségek, befektetők stb.) és hogyan vonja be őket a fenntarthatósági kérdések megvitatásába.
  1. Környezeti tényezők (Environmental)
  • Környezetvédelmi politika: A vállalat környezetvédelmi elkötelezettsége, célkitűzései és stratégiai prioritásai.
  • Üvegházhatású gázok kibocsátása: A kibocsátási adatok (pl. CO₂-kibocsátás) megjelenítése, a csökkentés érdekében tett intézkedések.
  • Energiafelhasználás: A vállalat által felhasznált energia mennyisége és forrásai (megújuló és nem megújuló), az energiahatékonysági programok.
  • Víz- és hulladékkezelés: A vízfogyasztás, hulladékgazdálkodási intézkedések, újrahasznosítási arány, és a környezeti szennyezés elkerülésére tett lépések.
  • Biodiverzitás és fenntartható erőforrás-használat: A vállalat tevékenységeinek hatása a biodiverzitásra, az anyagok beszerzésének fenntarthatósága.
  1. Társadalmi tényezők (Social)
  • Munkavállalói jogok és munkahelyi jólét: A munkahelyi környezet, munkavállalói jogok, egészségügyi és biztonsági intézkedések, munkavállalói elégedettség.
  • Esélyegyenlőség és sokszínűség: A munkahelyi esélyegyenlőségi politika, a sokszínűség előmozdítása, a nők és kisebbségi csoportok képviselete a vezetésben és a munkaerőben.
  • Képzés és fejlődés: A munkavállalók képzési és fejlesztési lehetőségei, a szakmai fejlődés támogatása.
  • Ügyfélkapcsolatok és termékfelelősség: Az ügyfél-elégedettség mérése, az ügyféladatok védelme, a termékek/szolgáltatások társadalmi felelőssége.
  • Közösségi kapcsolatok és jótékonyság: A helyi közösségek támogatása, jótékonysági programok, társadalmi kezdeményezésekben való részvétel.
  1. Vállalatirányítási tényezők (Governance)
  • Vállalatirányítási struktúra: A vállalat irányítási rendszere, a vezetőség összetétele, az igazgatósági bizottságok működése.
  • Kockázatkezelés: Az ESG kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése, a kockázatkezelési rendszer bemutatása.
  • Etikai szabályok és korrupcióellenes intézkedések: Az üzleti etikai kódex, korrupcióellenes politika, visszaélések bejelentési rendszere.
  • Átláthatóság és jelentéstétel: A vállalat pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményéről szóló jelentések, az érintetteknek nyújtott átlátható információk.
  1. ESG teljesítmény mérése és mutatók
  • KPI-k és célok: Az ESG területeken elért eredmények bemutatása konkrét kulcsmutatók (KPI-k) segítségével. Például kibocsátáscsökkentési célok teljesítése, munkahelyi balesetek száma, munkavállalói elégedettségi szint.
  • Összehasonlítás és fejlődés bemutatása: Az előző időszakokhoz képest elért fejlődés bemutatása, a célokhoz képest mért eredmények.
  1. Nemzetközi és helyi előírásoknak való megfelelés
  • Jogszabályok és szabványok: Annak bemutatása, hogy a vállalat hogyan felel meg a helyi és nemzetközi ESG előírásoknak, szabványoknak (pl. GRI, SASB, TCFD).
  • Külső ellenőrzés és hitelesítés: A riportok független hitelesítése, hogy biztosítsa az adatok pontosságát és megbízhatóságát.
  1. Jövőbeli célkitűzések és tervek
  • Fejlesztési tervek: A vállalat jövőbeli céljai és tervei az ESG területeken, például új fenntarthatósági projektek, kibocsátáscsökkentési célok.
  • Kihívások és kockázatok: Az ESG kihívások és azok megoldására tervezett stratégiák bemutatása.

IV. PANASZKEZELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

A vállalkozások kötelesek egy olyan panaszkezelési rendszer működtetésére, amelyen
keresztül bárki bejelentést tehet az észlelt környezeti vagy társadalmi felelősségvállalási
kockázatokkal és kötelezettségszegésekkel kapcsolatban.

A rendszer főbb elemei a következők:

  1. Panaszok bejelentési csatornáinak biztosítása: A rendszernek különböző csatornákat kell biztosítania a panaszok benyújtásához, például telefonos vonal, e-mail, webes űrlap vagy személyes kapcsolatfelvétel útján. Fontos, hogy ezek a csatornák könnyen hozzáférhetőek és a bejelentők számára biztonságosak legyenek.
  2. Anonimitás és bizalmas kezelés biztosítása: A panaszok kezelésének biztosítania kell a bejelentők anonimitását és a bizalmas adatkezelést. Ez azért fontos, mert sok esetben az érintettek csak akkor mernek panaszt tenni, ha biztosak lehetnek abban, hogy személyazonosságuk védve marad, és nem érheti őket hátrány a bejelentés miatt.
  3. Panaszok nyilvántartása és kategorizálása: A beérkező panaszokat nyilvántartásba kell venni, és kategorizálni kell az alapján, hogy milyen típusú problémával kapcsolatosak (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási kérdések stb.). Ez segít a vállalatnak a panaszok rendszerezésében és kezelésében, valamint azonosítani a visszatérő problémákat.
  4. Panaszok kivizsgálása: Minden beérkező panaszt alaposan ki kell vizsgálni. Ez magában foglalja a panasz részleteinek megismerését, az érintett felek bevonását, valamint az ügy körülményeinek és hatásainak feltárását. A kivizsgálás során a vállalatnak átlátható és igazságos eljárást kell követnie.
  5. Intézkedések meghatározása és végrehajtása: A kivizsgálás eredményei alapján megfelelő intézkedéseket kell hozni a panasz orvoslására. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a problémás gyakorlatok megváltoztatását, a szabályok módosítását, vagy akár kompenzáció biztosítását az érintettek számára.
  6. Visszajelzés biztosítása: Fontos, hogy a vállalat tájékoztassa a bejelentőt a panasz kivizsgálásának eredményéről és az elvégzett intézkedésekről. A rendszeres visszajelzés biztosítja, hogy az érintettek megbízzanak a rendszerben, és lássák, hogy a panaszokat komolyan veszik.
  7. Nyomon követés és ellenőrzés: A panaszkezelési rendszer hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. A nyomon követés biztosítja, hogy a bevezetett intézkedések valóban megoldást nyújtanak a felmerült problémákra, és a jövőben csökkenjen a hasonló panaszok száma.
  8. Jelentéstétel és átláthatóság: A panaszkezelési rendszer eredményeiről és az elvégzett intézkedésekről átláthatóan kell jelentést készíteni. Ez hozzájárul az ESG követelmények teljesítéséhez, és erősíti a vállalat iránti bizalmat az érintettek és a nyilvánosság részéről.

Ezek a főbb elemek segítenek a vállalatnak abban, hogy hatékonyan kezelje a felmerülő panaszokat, elősegítve az érintettekkel való pozitív kapcsolat kialakítását és a fenntartható működést.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!
Facebook
LinkedIn
Skype
WhatsApp

További hírek