Magyarországon a vállalatok két fő nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettsége az ESG (Environmental, Social, Governance) beszámoló és a fenntarthatósági jelentés. Ezek a kötelezettségek különböző területekre fókuszálnak, és különböző hatóságok által szabályozottak.
ESG beszámoló:
- Az ESG beszámoló a vállalat környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (governance) teljesítményét értékeli. Az ESG beszámolóban a vállalkozásoknak többek között részletesen be kell mutatniuk a létrehozott fenntarthatósági kockázatkezelési rendszert, a feltárt környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, továbbá az ezek megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiákat, intézkedéseket, illetve ezek értékelését. Ezen túlmenően az ESG beszámolóban részletezni kell a vállalkozás által alkalmazott panaszkezelési eljárás vagy rendszer kialakítása során figyelembe vett alapelveket, a megfogalmazott követelményeket, a panaszkezelési eljárás vagy rendszer végrehajtásának leírását, illetve eredményességének adatalapú értékelését.
- Magyarországon az ESG beszámoló készítése kötelező a nagyvállalatok és közérdeklődésre számot tartó társaságok számára, amelyet részben a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) irányelv, részben pedig a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) határoz meg. Az irányelv alkalmazását és végrehajtását Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Szerve (SZTFH) felügyeli, amely kiemelten fontosnak tartja az ESG szempontok integrálását a pénzügyi rendszerbe.
Kikre vonatkozik az ESG beszámolási kötelezettség?
A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan azok a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, amelyek az előző üzleti évben az alábbi három kritérium közül legalább kettőt teljesítettek:
- a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
- az átlagos foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt.
A 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan azok a nagyvállalatok, amelyek az előző üzleti évben a mérleg fordulópontján az alábbi három kritérium közül legalább kettőt teljesítettek:
- a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
- az átlagos foglalkoztatottak száma elérte vagy meghaladta a 250 főt.
A 2026-os pénzügyi évre vonatkozóan a törvény kiterjed a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatokra is.
Fenntarthatósági jelentés:
- A fenntarthatósági jelentés átfogó információkat nyújt a vállalat fenntarthatósági törekvéseiről, beleértve a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokat. Ez a jelentés bemutatja, hogy a vállalat hogyan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez és a hosszú távú értékteremtéshez.
- A fenntarthatósági jelentés készítését szintén a CSRD szabályozza, amely 2024-től lép teljes körűen hatályba az EU-ban és Magyarországon is. Az irányelvnek megfelelően a vállalatoknak a jelentéseiket a nemzetközi fenntarthatósági szabványoknak megfelelően kell elkészíteniük, amelyet Magyarországon a Pénzügyminisztérium felügyel.
Kikre vonatkozik a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség?
A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan jelentéstételi kötelezettsége van azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak minősülő vállalkozásoknak, amelyeknél az egyedi vagy konszolidált beszámolóban az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
A 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan alkalmazandó a törvény azokra a nagyvállalatokra is, melyekre igaz, hogy az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján, az egyedi vagy konszolidált beszámolóban az alábbi három kritérium közül legalább kettő teljesült:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
A 2026-os pénzügyi évre vonatkozóan a törvény kiterjed a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is.
Lényegi különbség az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés között:
Fókusz és célközönség: Az ESG beszámoló inkább a befektetőkre és a pénzügyi közösségre fókuszál, míg a fenntarthatósági jelentés szélesebb közönséget céloz meg, beleértve a közösségeket, ügyfeleket és alkalmazottakat is.
Tartalom: Az ESG beszámoló specifikusan a környezeti, társadalmi és transzparens vállalatirányítási szempontokra koncentrál, míg a fenntarthatósági jelentés átfogóbb képet nyújt a vállalat összes fenntarthatósági törekvéséről.
