Az ESG fogalma egyre több vállalat működése kapcsán felmerül, hiszen a környezeti és fenntarthatósági szempontok az üzleti életben mára megkerülhetetlenné váltak. Fontos felismerni, hogy ez nem egy divatirányzat, hanem egy tudatos és felelősségteljes gondolkodás és szemléletmód, mely felméri a világot fenyegető kockázatokat és egy keretrendszer felállításával segíti a piaci szereplőket a hosszú távú megoldások kidolgozásában.
Szektorunkban is van sok olyan cég – jellemzően a nagyobb, illetve nemzetközi háttérrel rendelkezők -, akik hosszabb-rövidebb ideje foglalkoznak már a kötelezettségvállalások megfogalmazásával, melyeket éves jelentésekben rögzítenek. De olyanok is jócskán akadnak, akik könnyen elvesznek a jogszabályok útvesztőjében, habár elkötelezettek a fenntartható és átlátható működés mellett.
Nekik szeretnénk most némi segítséget adni az MBSZ fenntarthatósági kisokos cikksorozatával, amelyben hasznos információkat osztunk meg azok számára, akik most kívánnak az ESG sokszor rögös útjára lépni.
Tudod, mi az az ESG és miért érint téged?
Az ESG az „Environmental, Social, and Governance” rövidítése, amely három kulcsfontosságú területet takar: környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat. Az ESG egy olyan keretrendszer, amelynek célja, hogy mérhetővé tegye a vállalatok fenntarthatósági és etikai teljesítményét, ezáltal átfogó képet adva arról, hogy egy cég hogyan működik a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatása tekintetében.
Miért fontos az ESG a vállalatok számára Magyarországon?
- Szabályozási kötelezettségek: Az EU hazai szabályozásba is átültetett vonatkozó rendeletei alapján évről évre fokozatosan bővülő vállalati kör lesz kötelezett több, fenntarthatósággal kapcsolatos riport elkészítésére (ESG beszámoló, fenntarthatósági jelentés, EU taxonómia megfelelés). A jelentéstételi kötelezettség bizonyos vállalatok számára már a jövő évtől esedékes lesz, és onnantól évre-évre bővül az érintettek köre, így hamarosan már a mikrovállalkozásokra is vonatkozik majd a szabályozás.
- Befektetői nyomás: A globális befektetők egyre inkább az ESG kritériumok alapján döntenek a tőkebefektetésekről. Azok a vállalatok, amelyek nem felelnek meg az ESG normáknak, kockáztatják, hogy elveszítik a befektetők bizalmát, ami negatívan befolyásolhatja a részvényárfolyamukat és tőkepiaci pozíciójukat.
- Piaci elvárások: A fogyasztók és üzleti partnerek egyre inkább elvárják, hogy a vállalatok fenntartható és etikus módon működjenek. Az ESG teljesítmény javítása így versenyelőnyt jelenthet a vállalatok számára, különösen az exportpiacokon és a nemzetközi üzleti kapcsolatokban.
- Kockázatkezelés: Az ESG szempontok figyelembe vétele segíthet a vállalatoknak a kockázatok kezelésében, különösen olyan területeken, mint a klímaváltozás, munkahelyi biztonság vagy a jogi és szabályozási megfelelés. Az ESG kockázatok figyelmen kívül hagyása hosszú távon károsíthatja a vállalat hírnevét és pénzügyi stabilitását.
Hogyan érinti az ESG a magyar vállalatokat?
Az ESG jelentéstételhez való alkalmazkodás több erőforrást és új stratégiák bevezetését igényli. A magyar vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy adatokat gyűjtsenek és nyilvánosságra hozzák a fenntarthatósági teljesítményüket, valamint fejleszteniük kell a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatokat. Az ESG keretrendszerhez való alkalmazkodás növeli az átláthatóságot és elősegíti a fenntarthatóbb működést.
Az ESG tehát nemcsak megfelelési kérdés, hanem stratégiai előnyt is jelenthet, amennyiben a vállalatok proaktívan lépnek fel ezen a területen.
