A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, melybe az összes állami juttatás is beletartozik. Ezt a jövedelmet a lakosság fordíthatja fogyasztásra, illetve állandó havi kiadásokra is (ilyenek lehetnek a lakbér, a közműdíjak, a jelzáloghitel, a nyugdíj-előtakarékosság, az egészségbiztosítás, a rekreáció, a közlekedés).
A GfK Vásárlóerő Tanulmánya, melynek kizárólagos magyarországi forgalmazója a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségében tagként is közreműködő Marketing Resolution Kft., 42 európai ország vásárlóerejéről ad áttekintést. Az idei tanulmány eredményei alapján Magyarország a 30. helyen áll, ami egy pozícióval rosszabb, mint a tavalyi évben volt. Az egy főre jutó vásárlóerő hazánkban 11 570 euró, amely az európai átlag 62%-át teszi ki.
Az elemzés rámutat, hogy a 42 vizsgált országból 16 ország vásárlóereje van az európai átlag felett, míg 26 országé elmarad attól. A lista élén Liechtenstein, Svájc és Luxemburg állnak, amelyek jelentősen az európai átlag felett teljesítenek – Liechtenstein vásárlóereje csaknem négyszerese, Svájcé közel háromszorosa, Luxemburgé pedig több mint duplája az európai átlagnak. A rangsor végén Ukrajna, Fehéroroszország és Koszovó találhatók – Ukrajna vásárlóereje Európa átlagának mindössze 15%-a, Fehéroroszországé 22%-a, Koszovóé pedig 24%-a.
Magyarországon belül az eloszlás egyenletlen. A legmagasabb vásárlóerővel Budapest rendelkezik, mintegy 30%-kal meghaladva az országos átlagot. A fővároson belül a leggazdagabb kerületek a 12., a 2., az 5. és az 1. kerület, míg a legkevesebb elkölthető jövedelemmel a 8. kerületben élők rendelkeznek.
Vidéken Pest megye és a Közép-Dunántúli Régió emelkedik ki, ahol a vásárlóerő-index rendre 106% illetve 105%. A legszegényebb régiók Észak-Alföld és Észak-Magyarország – előbbi az országos átlag 85%-át, az utóbbi pedig 87%-át éri el.
A megyék rangsorában Budapest után Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyék következnek, míg a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező megyék közé Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén tartoznak. Ez utóbbi három megyében az egy főre jutó elkölthető jövedelem jelentősen elmarad az országos átlagtól, ami a helyi gazdaság fejlettségének és a munkaerőpiaci lehetőségeknek a korlátozottságát is tükrözi.
Budapestet nem számítva, az 5000 főnél nagyobb települések rangsorában Üröm vezeti a listát, amelyet Budaörs és Nagykovácsi követnek. Ezeken a településeken az egy főre jutó vásárlóerő kiemelkedően magas, tükrözve a térség gazdasági potenciálját és fejlettségét. A legjobban teljesítő települések általában Budapest vonzáskörzetében találhatók, köszönhetően a magasabb kereseteknek és a jobb infrastrukturális adottságoknak.
Összességében elmondható, hogy Magyarország vásárlóereje az európai átlaghoz képest alacsony, emellett a különbségek az országon belül is jelentősek. A vásárlóerő növekedése elsősorban a gazdaság erősödésétől, a bérek emelkedésétől és az infrastrukturális fejlesztésektől függ, amelyek hosszú távon segíthetik a kevésbé fejlett régiók felzárkózását is.
