Magyarországon költünk a legtöbbet a kiskereskedelemben – Itt a GfK tanulmánya az európai kiskereskedelemről 2023-ban és 2024-ben

Az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre a lakossági fogyasztás kiskereskedelembe kerülő, és nem megtakarításokra, szolgáltatásokra vagy szabadidős célokra fordított aránya. A Covidot követő fellendülés után 2023-ban már második éve csökkenést regisztráltak, az uniós polgárok már csak pénzük 33,9 százalékát költik kiskereskedelemre. Legmagasabb az arány Magyarországon, ahol minden második eurót kiskereskedelemben költenek el – tudhatjuk meg a GfK Geomarketing európai kiskereskedelemről szóló ingyenes tanulmányából.

Miután 2020-ban és 2021-ben a lakossági fogyasztói kiadások aránya a pandémia hatásaként emelkedett, az elmúlt két évben ismét csökkent. 2023-ban az uniós polgárok 0,5 százalékkal kevesebbet költöttek a kiskereskedelemben, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt.

„A 2023-as infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a pandémia előtti szintet” – magyarázza Philipp Willroth, a tanulmány vezetője. „Ennek az az oka, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelembe fektette pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírus-járvány idején, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt elérhető. Ez a hatás most megfordul, az emberek szeretnének még többet megtapasztalni és utazni.”

A lakossági fogyasztás aránya azonban országonként nagyon eltérő. Sok kelet-európai országban csaknem minden második eurót kiskereskedelemre költenek, különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék). Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadások alig 27 százaléka folyik be a kiskereskedelmi szektorba.

Így alakult a vásárlóerő

Miután az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7 százalékkal nőtt, 2023-ban ismét jelentősen nőtt a rendelkezésre álló nettó jövedelem. Az EU-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 19.786 eurót tett ki, ami 5,5 százalékos nominális növekedésnek felel meg. A 27 tagállam lakosságának összességében mintegy 8,9 billió euró vásárlóerő állt rendelkezésére, amelyet élelmezésre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra és közlekedésre fordíthattak.

 

Így alakult a kiskereskedelmi forgalom

A vásárlóerőhöz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom is 5,5 százalékkal nőtt az EU 27 tagállamában. Ezt a nominális forgalomnövekedést azonban kilátásba helyezik a magas fogyasztói árak, amelyek hátterében a tartósan magas energia-, műtrágya- és takarmányköltségek, valamint a geopolitikai bizonytalanságok állnak. Az EU-n belül a legmagasabb növekedési rátákat a kelet-európai országokban, például Bulgáriában (+18 százalék), Romániában (+14 százalék) és Horvátországban (+14 százalék) figyelték meg, de a nagyobb piacokon, mint például Spanyolország és Lengyelország is meghaladta a növekedést. 12 százalék.

 

Így alakult az infláció

Annak ellenére, hogy az EU 27 országában már 2023-ban csökkent az infláció, a szint továbbra is meglehetősen magas, 6,4 százalékos. Az előrejelzés 2024-re 2,7 százalék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalékos cél még nem valósul meg, de az áremelkedések így is jóval mérsékeltebbek lesznek, mint 2022-ben és 2023-ban. Belgium az egyetlen ország, ahol 2024-ben az előzőnél magasabb infláció várható év.

 

Az európai fogyasztók félelmei és alkalmazkodási stratégiák

A különféle válságok tartós hatással voltak az emberek életére. Az európai lakosság aggodalmai megváltoztak, és a fogyasztók ennek megfelelően alakították át költési szokásaikat. Gyakori megtakarítási intézkedés a saját márkák vásárlása, bár ez a nagyobb vásárlóerővel rendelkező országokban elterjedtebb, mint a kelet-európai országokban. Az olyan országokban, mint Spanyolország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, 40 százalék feletti a saját márkás vásárlások aránya a gyorsan forgó fogyasztási cikkek, azaz az élelmiszer- és drogériai termékek esetében, Spanyolország 47 százalékkal vezet az élen.

Forrás: GfK GeoMarketing/European Retail Study

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!
Facebook
LinkedIn
Skype
WhatsApp

További hírek

Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.