A napokban jelent meg az Egyensúly Intézet 2024 őszi gazdasági előrejelzése, mely az idei év első félévének adatait elemzi, és prognózist ad többek között az infláció és a háztartások fogyasztása tekintetében. Nézzük, hogyan alakul a fogyasztóiár-index és a vásárlóerő.
INFLÁCIÓ
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció a második félévtől újra emelkedni fog, mielőtt 2025 elejétől ismét csökkenni kezdene. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2024-as átlagos áremelkedés 4,3 százalékos lesz, 2025-ben pedig 3,7 százalékra csökken. A második negyedévben az infláció hónapról hónapra a várakozások alatt alakult.
A fogyasztói árak 2024 júliusában 4,1 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, vagyis az éves infláció az év eleje óta a 3,6–4,1 százalékos sávban stabilizálódott.
Az éves mutató stabilitása ugyanakkor több érdekes inflációs folyamatot is elrejt. Egyfelől az árak előző hónaphoz viszonyított emelkedése (ami az éves változásnál jobban képes megragadni az aktuális inflációs nyomást) jelentősen, 0,8 százalékról 0,2 százalékra lassult az elsőről a második negyedévre. Másfelől az infláció lassulását az energia- és élelmiszerárak alakulása okozza: előbbi jelentősen, utóbbi mérsékelten csökkent a második negyedév során. A változékony energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számított maginfláció így továbbra is magas, 6 százalék körüli értéket mutat. Az előző év magas bázisának kiesésével a második félévben az infláció átmenetileg ismét növekedésnek indul, mértéke az év végére meghaladhatja az 5 százalékot.
2025-ben az infláció újra csökkenő pályára állhat, mivel hosszabb távon a legtöbb tényező továbbra is a mérséklődés irányába hat:
Gyenge belső kereslet
Mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások szintje alacsony. Bár az Egyensúly Intézet a növekedés erősödésére számít, keresleti oldalról a következő negyedévekben nem valószínűsíthető erős inflációs nyomás.
Szigorú monetáris környezet
A pozitív reálkamat fékezi a hitelezési és beruházási aktivitást, és a fogyasztás visszafogására, illetve megtakarításra ösztönzi a háztartásokat. A túlértékelt reálárfolyam szintén hűti a fogyasztást (a külföldi termékek relatíve olcsóbbá válnak), és rontja az exportőrök versenyképességét.
Globális folyamatok
Az infláció a világ nagy gazdaságaiban mindenhol csökkenő pályán van a gyenge világgazdasági kereslet, az ellátási láncok helyreállása, a nyersanyagár-sokk lecsengése, valamint a szigorú jegybanki politikák következtében. Az olaj ára a közel-keleti feszültségek ellenére az elmúlt hónapokban stabilizálódott, ezért az Egyensúly Intézet arra számít, hogy az energiaárak hozzájárulása az inflációhoz alacsony marad. 2024-ben az élelmiszerárak a globális élelmiszerár-trendeknek és a kedvező hazai termelésnek köszönhetően elhanyagolható mértékben fognak emelkedni. A jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az inflációt övező kockázatok felfelé mutatnak.
FOGYASZTÁS
A fogyasztás bővülése továbbra is elmarad a reálbérek növekedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. 2024 második felében és 2025-ben a reálbérek növekedése, valamint a csökkenő reálkamatok és a javuló lakossági bizalom nyomán visszaeső megtakarítási ráta miatt a fogyasztás növekvő pályán maradhat.
A 2022–23-as inflációs válság során a fogyasztói és különösen az élelmiszerárak elszakadtak a fizetésektől, ami a háztartások vásárlóerejének érzékelhető csökkenését okozta. 2024 júniusára azonban a mediánbérek növekedése utolérte az élelmiszerárakét; ezzel bezárult a kettő közötti, a csúcsponton több mint 30 százalékpontos olló. Az elmúlt évek nagy áremelkedése ugyanakkor nyomot hagyott a fogyasztók jövőbe vetett bizalmán: az Európai Bizottság által mért fogyasztói bizalmi index szerint a magyar érték továbbra is jóval alacsonyabb az EU-átlagnál, és az elmúlt hónapokban sem mutatott javulást.
Az óvatosság lassú enyhülése magyarázhatja a fokozatosan csökkenő reálkamatok mellett is kiemelkedő megtakarítási rátát. 2024 első negyedévére a háztartások bruttó megtakarítási rátája 22,3 százalékra emelkedett, miközben az elmúlt tíz év átlagos magyar megtakarítási rátája 13,4 százalék volt.
A második negyedévben így a kiskereskedelmi forgalom 12 százalék feletti reálbér-emelkedés mellett is mindössze 2,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben az előző negyedévhez viszonyítva stagnált. Az idei második félévben és 2025-ben fokozatosan enyhülhet az óvatosság az emelkedő reálbérek miatt, így a növekvő fogyasztási hajlandóság dinamikusabban növekvő pályára állíthatja a háztartások fogyasztását. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 3,8 százalékos, majd 2025-ben 2,8 százalékos növekedésére számít.
(Az anyagot az Egyensúly Intézet jóváhagyásával tettük közzé.)
