Huszonegyedik alkalommal ünnepelte a szakma az Európai Kereskedelem Napját, amelyet november 5-én tartottak a Crowne Plaza Budapest Hotelben. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett esemény célja, hogy elismerje a kereskedelem minden területén dolgozó szakemberek munkáját, és ráirányítsa a figyelmet az ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségére.
A rendezvényen az iparág legfontosabb kérdéseit, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték a szektor meghatározó szereplői. A kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségét (MBSZ) Prosits Attila elnök képviselte, aki a hazai kiskereskedelem és ingatlanpiac aktuális helyzetéről, valamint a bevásárlóközpontok jövőjét befolyásoló trendekről osztotta meg gondolatait.
A kereskedelem, mint nemzetgazdasági pillér
A VOSZ vezetői – köztük Eppel János elnök és Perlusz László főtitkár – egyaránt hangsúlyozták, hogy a kereskedelem a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely több százezer embernek ad munkát, és jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez, az adó- és áfabevételekhez. Eppel János kiemelte: a szektor csak együttműködéssel lehet sikeres, hiszen „rivalizálva, de nem egymás ellen kell dolgozni.”
A digitalizáció és az online értékesítés térnyerésére reagálva bejelentette, hogy a VOSZ E-kereskedelmi Szekciót hoz létre, amelyhez a kormányzat is nyitottan viszonyul.
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a kereskedelem stabilitását méltatta, hangsúlyozva, hogy 21 hónapja növekszik a fogyasztás, miközben az infláció 25,7%-ról 4,3%-ra mérséklődött.
MBSZ: a bevásárlóközpontok forgalma még mindig nem érte el a járvány előtti szintet
A szakmai beszélgetés során Prosits Attila, az MBSZ elnöke rávilágított:
„Pozitívum, hogy a kiskereskedelmi forgalom évente még ha kis mértékben is, de növekedést mutat. Azonban, ha a historikus adatokat is megvizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a két gazdasági mélypontot – a 2002-2009-es válságot és a 2019-2021-es Covid-időszakot -, melyek mindegyike nagyságrendileg 20-20%-os forgalomcsökkenést jelentett. A szektor még mindig ebből a hátrányból igyekszik feltornászni magát, és a piac jelenlegi állapota mellett ez komoly kihívás.”
Prosits Attila meglátása szerint a helyzeten nem segít az a tény sem, hogy a hazai piacra belépő új márkák száma igen alacsony: az elmúlt években 3-5 nevesebb márka jelent meg, míg pl. Csehországban ez a szám évente kb. 30.
A növekedési potenciál megőrzése érdekében emellett érdemes megvizsgálni a külföldi jó gyakorlatokat: hasznos lenne egy magyar márkákat összefogó holding létrehozása, vagy akár a magyar franchise operátorok külföldi piacra segítése, amely nemcsak a nemzetközi versenyben erősítené a hazai kereskedelmi szereplőket, hanem kiszámíthatóbb fejlődést is biztosíthatna az ágazatban.
Közös stratégia a magyar kereskedelem jövőjéért
A beszélgetés résztvevői – köztük dr. Kozák Ákos, dr. Zs. Szőke Zoltán, dr. Kozák Tamás, Krisán László és Neubauer Katalin – egyetértettek abban, hogy a kereskedelem hosszú távú stabilitása közös gondolkodást és egységes stratégiát igényel. A cél, hogy a szakma képviselői közösen dolgozzanak ki egy új koncepciót a magyar kereskedelem fejlesztésére, amelyet a kormány elé terjeszthetnek.
Elismerések a szakma kiválóságainak
A hagyományoknak megfelelően a rendezvény végén átadták a kereskedelmi szakma legrangosabb elismeréseit, a Klauzál Gábor Elismerő Okleveleket – melyet ez alkalommal Imre Csaba, a Premier Outlet Country Manager-e, szövetségünk felügyelőbizottságának tagja nyert el -, valamint a Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat, amelyekkel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket és vállalkozásokat jutalmazták.
