Nem elég, hogy hétfő reggel van, véget ért az iskolai őszi szünet is, ismét tömegek indulnak útnak reggel, ami a közlekedésen is érezhető. Hosszú sorokban özönlenek az autók át a városon, megy a harc a parkolóhelyekért. De vajon milyen alternatívák közül választhatnánk, hogy gyorsabbak, hatékonyabbak, sőt, környezettudatosabbak legyünk?
A mikromobilitás fejlődéséről, a közösségi közlekedés eszköztáráról, és a bevásárlóközpontok közlekedési infrastruktúrában betöltött szerepéről Kárpáti Andrással, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökével beszélgettünk.
- Mi most az általános helyzet a városi közlekedés tekintetében – töretlen a hagyományos közlekedési eszközök használata, vagy van hely az alternatív formáknak is?
Ahogy Európa-szerte érezhető a változás, hazánkban is egyre többen próbálják ki az újabb lehetőségeket. Néhány évtizeddel ezelőtt a saját gépkocsi mellett a tömegközlekedés és a taxi volt elérhető. Ma ennél sokkal szélesebb a teljes értékű közlekedési megoldások tárháza. A tömegközlekedés vagy taxik egyaránt átsorolhatóak a közösségi közlekedés vagy a megosztott közlekedés kategóriába, hiszen ugyanúgy osztoznak a felhasználók az eszközökön, mint a kategória elnevezéséhez sokak által egyszerűbben kötendő közösségi autók, kerékpárok agy rollerek esetében. A „sharing economy” hatása egyértelműen érezhető a mobilitásban is. Emellett kiemelten fontos, hogy az infrastruktúra folyamatos fejlesztése / fejlődése is elősegíti a korábban kevésbé népszerű eszközök napi szintű és jelentős előnyökkel járó használatát.
- Mennyire vannak hatással a bevásárlóközpontok, hipermarketek egy adott település vagy kerület közlekedésére?
Ahogy minden más, ez a terület is változik, pontosabban a közlekedési szokásokra való hatása bővíti ki a funkcióit ezeknek a helyszíneknek. A vásárlási és szórakozási lehetőségek mellett egyre több bevásárlóközpontban vagy hipermarketben telepítenek elektromos autó töltőket, alakítanak ki dedikált „car sharing” parkolókat. Átalakul a szerepük és egyfajta „social hub”-ként töltenek be multifunkcionális szerepet, amelyben egyre kiemeltebb szempont a közlekedés, és nem csak elérhetőség vagy kényelem szempontjából, hanem egyszerűen hatékonyabban tudunk több feladatot megoldani. A tervezhető és tervezendő mobilitás, aminek a valós és legfontosabb végterméke a kiszámítható és jelentősen csökkenthető utazási idő, az első lépcső, hogy egyre többen tervezzék tudatosan a napjaikat. Elcsépelt frázisnak hangozhat, hogy az idő az egyik legértékesebb kincsünk, viszont a tudatosság és a tervezhetőség napi szinten adhat akár órákat, amivel szabadon gazdálkodhatunk. Minőségi idő a családdal, barátokkal, kikapcsolódás, sportolás. Véget nem érő a lista, hogy kinek mire van szüksége a work/life balance kötéltáncban. Ha azt vesszük alapul, hogy optimális esetben átlagosan 16 órát töltünk ébren, ennek akár 10-20%-a fordítható át szabadidőre. Ebben többek között a 15 perces város koncepciója egy hihetetlenül izgalmas elmélet, ami nagyon közel jár ahhoz, hogy gyakorlati bizonyosságot is nyerjen.
- A jogszabályi kötelezettségek egyre inkább a fenntartható közlekedési módok támogatása irányába terelik az üzemeltetőket, például az elektromos autótöltők biztosításán keresztül. Milyen lehetőségeket látsz ebben?
Ez egy nagyon izgalmas és érdekes kérdés. Bármilyen területről beszélünk, rövid távon szabályozással és szankcionálással lehet gyors eredményeket elérni, viszont a fenntarthatóság, a hosszabb távon is működőképes rendszerek csak megfelelő edukációval és motivációval maradnak életben. Azt látom, hogy pld. azok az elektromos autó töltők tesznek hozzá egy bevásárlóközpont látogatottságához, ahol nem egy feladatot „pipálnak ki” a töltők telepítésével, hanem ezek meglétét beépítik a ház szolgáltatásainak szövetébe, a fenntarthatósági törekvések kommunikációjába. Kiemelten fontos, hogy ez mind külső-, mind belső kommunikációban kellő teret és kellő súlyt kapjon. Ritkán beszélnek greenwashing-ról, holott ez a jelenség sajnos része a folyamatnak. Minden változás velejárója, hogy vannak, akik megúszásra játszanak. Örök optimistaként – és némileg idelistaként – szeretnék hinni abban, hogy a szükségszerűség miatti apró változások segítenek ráébredni az előnyökre, és egy ponton átfordítani a kötelező rosszat előnyöket hozó újdonságokká. Hiszem, hogy eljön az a nap, amikor összekapcsoljuk a hétvégi bevásárlást egy családi ebéddel, miközben kedvező feltételek mellett tölthetjük az elektromos autót, és vásárlás, ebéd után közösségi eszközökkel eljutunk más környékbeli helyszínekre akár elintézendők, akár szórakozási/kikapcsolódási szándékkal. Hogy a kérdés utolsó részére válaszoljak: határ a csillagos ég.
- Mik a tapasztalataid, az üzemeltetők mennyire nyitottak az együttműködésre, vagy akár az edukációra a fenntartható közlekedési módok integrálása kapcsán?
Egyelőre kevesen várnak minket (a Jövő Mobilitása Szövetség egyik feladata az edukáció, elsősorban B2B területen, különös tekintettel például az irodaházakra) tárt karokkal. Jelen stádiumban ez akár érthető is. Hatalmas szükség van edukációra B2B területen, hiszen a felnőtt lakosság döntő többsége munkához kapcsolódóan vesz részt a közlekedésben, hiszen ha más miatt nem is, valamilyen úton és módon el kell jussanak a munkahelyükre. Ebből adódóan a vállalatok felelőssége, hogy aktívan részt vegyen ebben a folyamatban, és a bevásárlóközpontok közelében levő irodaházak lehetőségei ezen a téren jelentősek lehetnek. A mobilitási megoldások terén is számos pont van, ahol a szinergiák felismerésével és kiaknázásával időt és pénzt takaríthatnak meg a vállalatok, amelynek egyik eredménye a munkavállalói well-being szintjének növekedése. Bár egyelőre még többen gondolják, hogy a fenntartható közlekedés többletköltséggel jár, szerencsére folyamatosan nő azoknak a vállalatoknak a száma, akik felismerték, hogy akár megtakarításokat is eredményezhet egy átgondolt és gondosan megtervezett átalakítás és a car policy-t felválthatja a vállalati mobilitási irányelv, amely túllép a cégautón és tágra nyitja a megoldások tárházát. Kis túlzással ebbe bármi beleférhet. Üzemeltetési oldalon jelent egyébként a legtöbb változást, sőt bizonyos esetekben akár plusz feladatokat is, viszont a jelenlegi gazdasági környezetben a szolgáltatási kör színvonala és a lehetséges fenntarthatósági és innovatív újdonságok olyan ügyfélmegtartó erőt jelenthetnek, ami pozitív jövőképet hozhat egy kihívásokkal teli időszakban.
- Tudsz erre pozitív példát említeni?
Szerencsére igen: például nemrég indult el „We MoVe” néven a Westend-del közös projektünk a Westend Mobility Venue. Ez egy részben külföldi tapasztalatokból, részben saját ötletek alapján fejlesztett formátum, amely gyakorlatilag egy mobilitási edukációs központ. Az első alkalom után büszkén állítom, hogy bár reménykedtünk a pozitív fogadtatásban, a partnereink, a környékbeli iskolák és cégek lelkesedése felülmúlta a várakozásainkat. Azt gondolom, hogy megérte a közel 1 éves előkészítés és egy jövőbe mutató, hosszú távon sikeres projekt indult útjára. Ahogy korábban említettem, az edukáció elengedhetetlen, viszont ez minden esetben egy hosszabb folyamat, amit sosem lehet elég korán elkezdeni. Elektromobilitás, mikromobilitás, megosztott közlekedés… ez mind-mind olyan téma, amiről már majdnem mindenki hallott, de ennél lényegesen kevesebben próbáltak ki. Ebben szeretnénk változást és itt nem csak kipróbálhatóak az eszközök, hanem a helyszínen levő szakemberek segítségével akár személyre szabott megoldási ötletekkel, javaslatokkal segítünk szélesíteni a közlekedési megoldások spektrumát. Összekapcsoltuk a konfekciót és a méretes szabóságot közlekedési téren.
- Európa többi országához képest hol tartunk?
Nagyon nehéz erre egzakt választ adni. Bizonyos területeken vannak nálunk előrébb járó országok, viszont ha az összképet és ezen belül a törekvéseket nézzük, nem állunk olyan rosszul, mint elsőre gondolnánk. A skandináv országokban a mikromobilitásról azt hihetnénk, hogy fényévekkel előttünk járnak, mégis az az igazság, hogy ez kizárólag a kerékpározásra igaz. De ott van például Németország, ahol a következő 4 évben több 100 millió euró beruházást terveznek kizárólag mikromobilitási infrastruktúra fejlesztésre. Mindezt egy olyan országban, ahol az autógyártás kiemelt fontossággal bír. Ki kell emeljük, hogy a jövő évre tervezett új KRESZ egy már régóta vágyott, viszont egyben jelentős előnyökkel kecsegtető, innovatív előrelépés lehet. A Jövő Mobilitása Szövetség már jó ideje stratégiai partnerként működik együtt a Közlekedéstudományi Intézettel és többek között részt veszünk a KRESZ előkészítő munkálataiban, sőt egy elektromos roller közlekedésbiztonsági honlap fejlesztésében is közreműködtünk. Ahogy már többször szóba került: a megfelelő edukáció minden változás alapja és Magyarországon egyre többen bizonyítják, hogy nyitottak az ígéretes változásokra. A fejlődéshez pedig elengedhetetlen a versenyszféra aktív, sőt helyenként proaktív közreműködése, amelyben igyekszünk a Szövetség tagvállalatai, illetve szakértői segítségével katalizátorként támogatni a folyamatot.
