Budapest vs vidék III. – Interjú Hahner Klaudiával, az ECE bevásárlóközpontokért felelős igazgatójával

Folytatódik interjúsorozatunk, melyben arról kérdezzünk a szövetségünkhöz tartozó bevásárlóközpontok vezetőit, hogyan látják a fővárosi és a vidéki házak helyzetét, működését, kilátásait, melyiknek miben rejlik az erőssége és mik a legnagyobb kihívások. Ez alkalommal Hahner Klaudiával, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. center managerével beszélgettünk.

  1. Hogyan látjátok a bevásárlóközpontok helyzetét országos szinten?

Országos szinten az általunk üzemeltetett bevásárlóközpontok helyzete összességében pozitív képet mutat. Centereink stabil forgalommal és látogatószámmal büszkélkedhetnek, még akkor is, ha általánosságban országosan némi csökkenés tapasztalható. Vidéki bevásárlóközpontjaink régiós központokként működnek, nemcsak az adott város, hanem több megye és akár a határ túloldaláról érkező vásárlók igényeit is kielégítik, alkalmazkodva a helyi gazdasági körülményekhez. Budapesten az ÁRKÁD a kiélezettebb versenyhelyzet miatt nagyobb erőfeszítéseket tesz a folyamatos fejlődésre és a versenytársak közül való kitűnésre. Elhelyezkedésünk, bérlői mixünk, valamint a jól kidolgozott marketingstratégiánk révén sikerült megőriznünk erős pozíciónkat a piacon.

Vidéken a bevásárlóközpontok nemcsak kereskedelmi funkciókat töltenek be, hanem kulturális, közösségi és szabadidős szerepet is vállalnak, hasonlóan a budapesti ÁRKÁD-hoz, ahol szintén igyekszünk erősíteni ezt a sokoldalúságot. Továbbá fontos kiemelni, hogy vidéki centereink a legnagyobb munkáltatók közé tartoznak az adott városokban, több száz, néhol közel ezer ember számára biztosítanak munkahelyet, ami különösen jelentős hozzájárulás a helyi gazdasághoz.

 

  1. Milyen különbségeket láttok a vidéki és a fővárosi központok működésében?

Az általunk üzemeltetett centerek esetében az üzemeltetési alapok és a know-how azonos, így a működésük között nincs jelentős különbség. Látogatószám tekintetében nyilván valamennyivel kevesebb hozzánk betérőről beszélhetünk vidéken, mint Budapesten, illetve a fővárosi centerünk nagyobb alapterületű, mint a vidékiek. Ezért gyakran kevesebb nemzetközi márkával találkozhatunk Budapesten kívül, viszont nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi szolgáltatók és üzletek.

Árkád Pécs
  1. Véleményetek szerint mivel járulnak hozzá leginkább a vidéki házak az össz-iparági eredményekhez?

A vidéki bevásárlóközpontok az országos iparági eredményekhez elsősorban a helyi gazdaság támogatásával, a helyi munkahelyteremtéssel, valamint a helyi közösségi élet fellendítésével járulnak hozzá. Ezek a központok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a vidéki lakosság számára is elérhetővé tegyék a modern kereskedelmi és szórakozási lehetőségeket, ezáltal hozzájárulva a régiók gazdasági fejlődéséhez.

  1. Az üzemeltetést tekintve mik most a legnagyobb kihívások, eredmények?

Jelenleg az üzemeltetés terén a legnagyobb kihívások közé tartozik a fenntarthatóság és az energiaköltségek optimalizálása, valamint az új technológiák integrálása. Minden bevásárlóközpontunk több mint 10 éves múltra tekint vissza – a budapesti ÁRKÁD már 22 éves, a pécsi pedig idén ünnepli 20. évfordulóját –, így folyamatosan szembesülünk a gépészeti berendezések elavulásával és üzemzavaraival. Sok esetben nehéz beszerezni a szükséges pótalkatrészeket, így cserére van szükség. Ebben az esetben pedig figyelnünk kell, hogy megfeleljünk a fenntarthatósági követelményeknek és természetesen a büdzsé tervezéshez is igazodnunk kell.

Ezen kívül folyamatosan dolgozunk a mellékköltségek szinten tartásán is, hiszen jelentős áremelések voltak az elmúlt években minden téren: először az energiaárak ugrottak meg, majd a nagyon magas infláció hatására minden beszállító, szolgáltató komoly áremeléseket hajtott végre. Ezek hatással lehetnek a bérlőket érintő mellékköltségekre is, fontos, hogy ezt egyensúlyban tartsuk.

Az elmúlt évben Szegeden és Győrben parkolóház fejlesztéseket valósítottunk meg, míg idén Pécsett a teljes parkoló újraaszfaltozását végeztük el. Nagy reményekkel tekintünk a budapesti ÁRKÁD parkolórendszerének közelgő fejlesztése elé is. Emellett folyamatosan dolgozunk modernizációs projekteken és digitális megoldásokon, amelyek várhatóan tovább javítják majd az üzemeltetés hatékonyságát és a marketing eredményességét.

 

  1. Az ESG, mint legújabb trend és most már bizonyos piaci szereplőknek kötelezettség, mennyire hat a működésetekre?

 

Az ESG szempontok egyre nagyobb szerepet játszanak az ECE és a bevásárlóközpontok tulajdonosai, valamint számos bérlőpartnerünk számára is. Folyamatosan figyeljük, hogyan tudjuk javítani fenntarthatósági teljesítményünket és csökkenteni az energiafelhasználást.

Rendezvényeink tervezésénél is figyelmet fordítunk a társadalmi felelősségvállalásra, és olyan edukatív jellegű témákat mutatunk be, amelyek fontosak a közösség számára. A budapesti ÁRKÁD például két éve működik együtt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájával. Olyan, a mai kort érintő fontos egészségügyi kihívásokat mutatnak be interaktív módon a centerben, mint például a kóros elhízás és szövődményei, a vastagbélszűrés jelentősége stb. Tavaly tíz kötözőkocsit adományoztunk ennek a kórháznak, amelyre nagy szükségük volt.

Árkád Budapest
  1. Szerintetek mennyire tudnak lépést tartani a vidéki házak a fővárosiakkal, illetve a nemzetközi hátterű bevásárlóközpontokkal az innováció, a digitalizáció, az adatok gyűjtése és hasznosítása tekintetében?

 

Az általunk üzemeltetett öt bevásárlóközpont esetében nincs lényegi különbség a fővárosi és a vidéki házak között. Az üzemeltetési háttér és a know-how közös, és igyekszünk maximálisan kihasználni a szinergiákat.

Általában a vidéki bevásárlóközpontok az innováció és digitalizáció terén lehetnek hátrányban a fővárosi és nemzetközi hátterű központokkal szemben, a kisebb alapterületű vidéki házaknál pedig a bérlői összetétel és a látogatószám jelenthet kihívást.

  1. Miben tér el leginkább a bérlői mix vidék-főváros viszonylatban? Milyen eredményekről, sikerektől tudtok beszámolni 2024 első félévében?

 

A mi centereink esetében a bérlői mix viszonylag kiegyensúlyozott, függetlenül attól, hogy Budapesten vagy vidéken találhatóak. Mind vidéken, mind pedig Budapesten jelentős bérlői változások és fejlesztések történtek 2023-ban és idén is. Általánosságban elmondható, hogy a bérlői mix tekintetében a fővárosban nagyobb a komoly nemzetközi márkák jelenléte, míg vidéken inkább a szélesebb vásárló közönséget megcélzó márkák, a helyi üzletek és szolgáltatók dominálnak. Vidéken fontos szerepet játszanak az olyan bérlők, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a helyi közösséggel, például helyi élelmiszerboltok, kisvállalkozások.

 

  1. Melyek azok a kommunikációs és marketing eszközök, amikkel leghatékonyabban éritek el a kívánt vásárlói réteget?

 

A legfontosabb kommunikációs és marketing eszközök közé tartozik a közösségi média aktív használata, a helyi társadalmi események és a családokat megszólító kisebb-nagyobb rendezvények szervezése, valamint a nyereményjátékok lebonyolítása.

Vidéken különösen hatékonyak a helyi közösségekre szabott kampányok, mivel bevásárlóközpontjaink méretüknél és elhelyezkedésüknél fogva gyakran az adott város legnagyobb kiállító- és rendezvényterei.

Budapesten, ahol bár a legnagyobb bevásárlóközpontról beszélünk, mégis kevesebb hely áll rendelkezésre, a közösségi médiában való jelenlét és az olyan különleges rendezvények szervezése, mint az idén megrendezett ÁRKÁDKreációk trash art kiállítás, amelyek felhívják a figyelmet ránk és különlegessé tesznek minket, kiemelten fontosak. Ez az esemény különösen nagy sikert aratott, hiszen együttműködtünk több egyesülettel, művészeti iskolával és múzeummal, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a látogatóinktól. Az ilyen eszközök hatékonysága abban rejlik, hogy képesek közvetlen kapcsolatot teremteni a célcsoporttal, és releváns, személyre szabott üzeneteket közvetíteni.

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!
Facebook
LinkedIn
Skype
WhatsApp

További hírek