A bevásárlóközpontok hosszú ideig elsősorban ingatlanfejlesztési és bérbeadási konstrukcióként működtek, de az elmúlt években látványos fordulat indult el: a központok egyre inkább komplex élmény- és adatplatformmá alakulnak. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia kulcsszerepet tölt be, hiszen egyszerre képes optimalizálni az épületüzemeltetést, támogatni a fenntarthatóságot, valamint személyre szabni a látogatói élményt. De hol tartunk ma, és hová vezethet ez az út?
A jelenlegi AI-alapú rendszerek főként az üzemeltetés szintjén működnek. A modern bevásárlóközpontok – különösen az új fejlesztések – már rutinszerűen alkalmaznak intelligens épületirányítási rendszereket, amelyek hőmérsékletet, világítást, légcserét, páratartalmat és energiafelhasználást szabályoznak. Ezek a rendszerek – melyekre Magyarországon is számos példát találunk – gyakran használnak valamilyen gépi tanulási algoritmust, amely idővel „megtanulja” az épület viselkedését, és optimalizálja a működést például napszak, évszak, forgalom vagy időjárás szerint.
A második, még korai fázisban járó alkalmazási terület a látogatói élményre fókuszál. Az AI-t egyre több pláza használja ügyfélmozgás-elemzésre: a kameraképekből anonimizált módon nyert adatok segítenek feltérképezni, mely üzletek és útvonalak a legforgalmasabbak, hol alakulnak ki torlódások, vagy mely kampányok vonzzák be leginkább a látogatókat. A legfejlettebb rendszerek már nemcsak rögzítik ezeket az adatokat, hanem döntéstámogató funkciókat is ellátnak: javaslatokat tesznek például bérleményátalakításra vagy hirdetési felületek árazására. Néhány nemzetközi példában – például Dubaiban vagy Szingapúrban – már működnek olyan megoldások, ahol az AI valós időben változtatja a kijelzők tartalmát a sétáló tömeg összetétele vagy érzelmi reakciói alapján.
A fejlődés következő lépcsője az integrált mesterséges intelligencia, amely képes lesz átlátni és összehangolni a bevásárlóközpont egész ökoszisztémáját. Itt nemcsak az épületüzemeltetés vagy a látogatói élmény lesz AI-vezérelt, hanem a központban működő bérlők, események, szolgáltatók és a közösségi élet is. Képzeljünk el egy olyan rendszert, amely előre jelzi, hogy egy várható vihar miatt holnap csökkenni fog a látogatottság, és ennek alapján automatikusan javaslatot tesz a benti éttermek kapacitásának csökkentésére, miközben a mozikban intenzívebb promóciókat futtat. Ugyanez a rendszer javaslatot tehet a szellőzés módosítására, hogy a csökkent forgalom ellenére is biztosított legyen a komfort, illetve optimalizálja a takarítási ütemezést. Az AI így nemcsak kényelmi vagy zöld célokat szolgálna, hanem stratégiai partnerként jelenne meg az üzemeltetésben.
Ha pedig merészek vagyunk a jövőt illetően, el lehet képzelni egy olyan bevásárlóközpontot, ahol a mesterséges intelligencia valóban személyre szabott teret alkot minden látogatónak. A belépéskor az appodon keresztül az AI tudja, hogy vegetáriánus vagy, kedveled a kézműves márkákat és érdekel a fenntarthatóság: ennek megfelelően ajánl túrát az ökoüzleteken át, interaktív élményeket kínál, és a kijelzők a te érdeklődési körödre reagálnak. Eközben az épület a saját energiarendszerét az időjárás, a napelemek termelése és a benti forgalom alapján szabályozza – minimális karbonlábnyommal, maximális hatékonysággal.
A mesterséges intelligencia tehát nem csupán technológia, hanem újfajta szemléletet is hoz a bevásárlóközpontok működésébe. Ha ezt a szemléletet sikerül integrálni az üzemeltetésbe, akkor nemcsak költséghatékonyság és fenntarthatóság lesz az eredmény, hanem egy olyan vásárlói élmény, amely egyszerre okos, zöld és emberközeli.
