A fenntarthatóság mára túlmutat a jogszabályi megfelelésen: egyre inkább értékalapú működési szemléletet jelent az ingatlanüzemeltetésben. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének szakmai pódiumbeszélgetésén Ürge-Vorsatz Diána (CEU), Győri Gyula (CPI Hungary) és Rácz József (Malom Központ / MILL Partner) arról beszélgettek, hogyan válhat a fenntartható üzemeltetés valódi értékteremtéssé a tulajdonosok, a bérlők és a vásárlók számára egyaránt.
A fenntarthatóság mint erkölcsi kérdés – nem csak megfelelés
A panelbeszélgetés egyik alapüzenete az volt, hogy a fenntarthatóság nem maradhat meg jogszabályi kényszerként: belső igénnyé, felelős szemléletté kell válnia. A résztvevők több nemzetközi jó példát is említettek arra, hogyan alakítja át az ingatlanüzemeltetési gyakorlatokat a zöld technológiák rohamos fejlődése.
Kínában például már nem csupán „zöld” épületeket preferálnak, hanem „egészséges” épületeket is – olyan anyaghasználattal és levegőkezeléssel, amelyek nem bocsátanak ki mikroműanyagokat és más, egészségre káros szennyezőket. A fenntarthatóság jövője így egyre inkább összefonódik a munkakörnyezet egészségre gyakorolt hatásaival.
Energiahatékonyság: láthatatlan, mégis kulcsfontosságú
Az épületüzemeltetés egyik legnagyobb kihívása, hogy az energiafelhasználás nagy része „láthatatlan”, ugyanakkor ez jelenti a költségek és a kibocsátás fő forrását. A cél ma már egyértelmű: csökkenteni a primer energiafelhasználást, mégpedig korszerű technológiák segítségével.
A hőszivattyús rendszerek – bár sok esetben kiváltják a földgázt – intenzív használat mellett akár 5–6 év alatt amortizálódnak. Közben új technológiák jelennek meg: például beépített napelemekkel rendelkező tetőcserepek vagy olyan hőtárolási megoldások, amelyek sót vagy homokot használnak akkumulátor helyett.
Az MBSZ legfrissebb tanulmánya szerint az elmúlt három évben a tagvállalatok 90%-a végzett energetikai korszerűsítést, amelyek 15–20%-os energiamegtakarítást hoztak, minden ötödik esetben pedig elérték a 30%-ot is – mindezt jellemzően nem jogszabályi kényszerből, hanem üzleti és erkölcsi meggyőződésből.
Három szereplő, egy cél
A bevásárlóközpont-üzemeltetésben három szereplő igényeinek kell egyszerre megfelelni:
- a vásárlókénak,
- a bérlőkének,
- a tulajdonosokénak.
A fenntartható megoldások akkor működnek jól, ha mindhárom fél számára előnyt teremtenek.
Ennek eszközei többek között:
- energiaköltségek csökkentése,
- természetes, organikus design, amely jobb érzést kelt és egészségesebb közeget sugall,
- olyan fejlesztések, amelyek nem mindig látványosak, de megtérülést hoznak.
A természetes anyagok, zöld felületek és „emberközelibb” terek ráadásul növelik a bevásárlóközpontok komfortját, ami közvetve a forgalomra is hatással van – ez az a pont, ahol a fenntarthatóság és a kereskedelmi érdek közös metszetet talál.
Napelemek, tárolás, új technológiák
A hazai bevásárlóközpontok több mint 300 000 m² felületén működik már napelem. A kihívás ma még az energiatárolás hiánya – a megtermelt energia nem egyenletesen használható fel, ezért más forrásból kell kiegészíteni a rendszert. A következő években várható, hogy az alternatív, hőtároláson alapuló technológiák nagyobb teret nyernek.
A Kárpát-medence geotermikus potenciálja is jelentős: a földkéreg itt vékonyabb, így kedvezőbb a helyi hőenergia kinyerése, ami gazdaságosabbá teheti a bevásárlóközpontok üzemeltetését.
A városi szélenergia és a szürkevíz dilemmája
Felmerült a kérdés: használható-e hatékonyan szélenergia belvárosi környezetben? A technológia fejlődik, a hatékonyság még alacsony és költséges, a jelenlegi jogszabályi környezet pedig nem támogatja eléggé a helyben termelt energia felhasználását – de hosszú távon elengedhetetlen lesz.
A szürkevíz hasznosítása költséghatékonysági szempontból ma még sok esetben nem megtérülő, ugyanakkor a panel egyetértett abban, hogy jelenleg nem gazdálkodunk jól a vízzel, így ez a terület változások előtt áll.
A jövő bevásárlóközpontja: zéró kibocsátású, egészséges, élhető
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelmű volt: a jövő bevásárlóközpontja már nemcsak energiahatékony, hanem zéró károsanyag-kibocsátású, egészséges és élhető tér lesz. Ennek alapja az okos árnyékolás és a túlzott üvegfelületek visszaszorítása – több ázsiai országban már tiltják a teljesen üvegfalú épületeket –, valamint a műanyagok helyett olyan bioalapú, tartós anyagok alkalmazása, amelyek egyszerre csökkentik az ökológiai lábnyomot és egészségesebb környezetet teremtenek. A fenntartható üzemeltetés jövőjét a helyben megtermelt és hatékonyan tárolt energia, valamint az egészséget támogató belső terek határozzák meg, és mindez együtt teszi lehetővé, hogy a bevásárlóközpontok valódi, hosszú távon is fenntartható értéket nyújtsanak.
