A Portfolio Property X konferencia egyik legizgalmasabb beszélgetése a „Future of Plázastop” című panel volt, amely a hazai kiskereskedelmi ingatlanpiac egyik legtöbbet vitatott szabályozásának jelenét és jövőjét járta körül. A beszélgetést Simon Tamás, az Indotek Group értékesítési igazgatója, szövetségünk elnökségi tagja moderálta, a beszélgetőpartnerek sorában pedig Verebélyi Mária, az ECE Magyarország ügyvezetője, elnökségünk másik tagja is képviselte az MBSZ-t.
A panel egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a plázastop az elmúlt években kétségkívül hatással volt a piac fejlődésére, de a megítélése korántsem egyértelmű. Miközben hozzájárult ahhoz, hogy ne alakuljon ki túlzott fejlesztési hullám, jelentősen korlátozta az új beruházások lehetőségét, lassította a piaci alkalmazkodást, és sok esetben akadályozta a meglévő kereskedelmi ingatlanok megújulását is. A korlátozások nem csupán új bevásárlóközpontok építését érintették, hanem gyakran a bérlőcseréket, az átalakításokat és a funkcióváltásokat is.
A résztvevők hangsúlyozták: önmagában az nem kérdés, hogy szükség van-e szabályozásra. Európa számos országában működnek olyan rendszerek, amelyek figyelembe veszik a településfejlesztési célokat, a közlekedési infrastruktúrát, a környezeti hatásokat vagy éppen a fenntarthatósági szempontokat. A vita inkább arról szól, hogy milyen módon történik mindez. A szakértők szerint a nemzetközi gyakorlatok általában átláthatóbbak, kiszámíthatóbbak és erősebben támaszkodnak a helyi közösségek, önkormányzatok és szakmai szervezetek bevonására, mint a jelenlegi magyar modell.
Érdekes kérdésként merült fel az is, hogy egy esetleges liberalizáció valóban új bevásárlóközpont-építési hullámot indítana-e el. A panel résztvevői szerint erre ma már kevés az esély. Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a kereskedelmi környezet: megváltoztak a fogyasztói szokások, erősödött az e-kereskedelem szerepe, emelkedtek a finanszírozási és építési költségek, miközben a fejlesztők is jóval óvatosabbá váltak. Sokkal valószínűbb, hogy a piac elsősorban a meglévő ingatlanállomány korszerűsítésére, átpozicionálására és hatékonyabb hasznosítására koncentrálna.
A beszélgetés során több szakértő is amellett érvelt, hogy a jelenlegi szabályozási környezet felülvizsgálatra szorul. Különösen a legutóbbi plázatörvény-módosítások és a rendeltetésmódosítást érintő előírások kerültek a kritikák középpontjába, mivel ezek jelentősen korlátozzák a tulajdonosok mozgásterét és az ingatlanok piaci igényekhez való alkalmazkodását. Egy korszerűbb szabályozás kialakításában érdemes lenne aktív szerepet biztosítani a szakmai szervezeteknek, köztük az MBSZ-nek, az IFK-nak és az OKSZ-nek.
Talán a legérdekesebb konklúzió mégis az volt, hogy miközben a plázastop hosszú évek óta meghatározó témája a szakmai diskurzusnak, a piaci szereplők mindennapi működését jelenleg más intézkedések még erősebben befolyásolják. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az árrésstopok, a különadók és az egyre növekvő működési költségek ma közvetlenebb és súlyosabb kihívást jelentenek a kereskedelmi szektor számára, mint maga a plázastop.
