Szövetségünk Energetikai Munkacsoportja elkészítette legfrissebb energiahatékonysági felmérését és kiadványát, amely részletesen bemutatja, hogyan reagált az ágazat az energiaválság kihívásaira, és milyen eredményeket hoztak a beruházások az elmúlt években. A kutatásról és a következtetésekről Rácz Józseffel, a kecskeméti Malom központ ügyvezetőjével, az MBSZ felügyelőbizottságának tagjával, az energetikai munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.
Három év elteltével újra elkészült az MBSZ frissített energiahatékonysági kiadványa.
Milyen fontosabb változásokat tapasztaltak az energiaválság óta az üzemeltetési gyakorlatban?
Az energiaválság alapjaiban változtatta meg az üzemeltetési szemléletet.
Három évvel ezelőtt a takarékosság sok helyen még reaktív, a helyzet szülte lépéseket jelentett – például a hőmérsékletek módosítását vagy az üzemidők rövidítését.
Ma már stratégiai szemlélet van kialakulóban. A bevásárlóközpontok többsége hosszú távú energiahatékonysági programokban gondolkodik, amelyek a világítás, a hűtés- fűtés, szellőztetés és az épületautomatizálás teljes rendszerét lefedik.
Az is nagy változás, hogy a döntéseknél egyre többször megjelenik a környezettudatosság mint elsődleges szempont – a hatékonyság nemcsak költség, hanem értéknövelő tényező lett.
A friss felmérés szerint az elmúlt években az iparág jelentős korszerűsítéseket hajtott végre.
Milyen típusú fejlesztések hozták a legnagyobb megtakarítást vagy hatékonyságjavulást?
A legnagyobb hatást az elektromos rendszerek, – mint az épületek legnagyobb fogyasztói – és a gépészeti rendszerek korszerűsítése okozta. A LED-es világításra való átállás ma már szinte iparági alapkövetelmény, és sok helyen ezt kiegészítették mozgás, jelenlét – és idővezérléses megoldásokkal. A fűtési, hűtési és légkezelő rendszerek optimalizálása szintén kulcsfontosságú. Ezekkel 10–20% megtakarítás is elérhető. Emellett egyre több helyen jelenik meg az energiamenedzsment és épületfelügyelet integrálása, ami lehetővé teszi a valós idejű szabályozást és a fogyasztási adatok nyomon követését.
Összességében, a technológiai fejlesztések mellett a szakmai tudatosság növekedése hozta a legnagyobb eredményt.
A kutatás alapján a korszerűsítéseket végrehajtó bevásárlóközpontok energiafelhasználása átlagosan 15–20%-kal csökkent. Miben látja ennek a sikernek a kulcsát – technológiai újításban, szemléletváltásban vagy a piaci nyomásban? Lehet-e még tovább csökkenteni az elkövetkező években az épületek energiafelhasználását racionális eszközökkel?
A siker kulcsa a technológiai fejlesztések és a szemléletváltás együttesében rejlik.
Az üzemeltetők ma már nem „energiafogyasztóként”, hanem „energiafelhasználóként” tekintenek magukra – tudatosan terveznek, mérnek és optimalizálnak. Lehet, hogy ez már közhelyes, de az el nem használt energia a leghatékonyabb. Az is sokat számít, hogy a beruházások ma már adatvezéreltek, így pontosan látjuk, hol érdemes beavatkozni.
A jövőben még van tér a fejlődésre, de az eddigi 15–20%-os megtakarítás már a legnagyobb potenciált jelentő területeket lefedi. További előrelépés az energiatárolás, a digitalizált felügyelet és ingatlan csoportok esetében az épületek közötti energiaelosztás irányából várható – ezek lehetnek a következő 5 év kulcstrendjei.
A jelentés külön foglalkozik a megújuló energiaforrások és energiatárolás szerepével.
Hol tart ma a napenergia-hasznosítás a szektorban, és milyen jövőbeli lehetőségeket lát ezen a téren? Érdemes-e, lehet-e minden központnak foglalkoznia ezzel a témával, vagy csak bizonyos adottságok mellett?
A napenergia a bevásárlóközpontok energiaellátásának egyik leggyorsabban elérhető, energia függetlenséget javító megoldása. A jelenlegi rendszerek 400–1000 kWp teljesítményűek, és már több mint 180 000 m² tető- és parkolófelületet vontak be a termelésbe.
A legtöbb beruházás jelenleg az épület saját fogyasztásának fedezéséhez járul hozzá, de a tárolási megoldások fejlődése új lehetőségeket nyithat meg, például a terheléskiegyenlítésben, vagy közös hálózati felhasználásban. Ezzel együtt a vásárlási átlagárak mérséklésében is szerepük lehet. Nem minden épület alkalmas napelem telepítésére, de ahol a tetőszerkezet és az egyes térfunkciók ezt lehetővé teszik, ott ma már megtérülő beruházásnak számít.
A felmérés a szürkevíz-hasznosítást is érinti, mint jelenleg kihasználatlan lehetőséget.
Lát-e esélyt arra, hogy a jogszabályi vagy támogatási környezetben változás történjen, ami elősegíthetné az ilyen típusú beruházásokat? Nyugat Európában ez már bevett gyakorlat.
Valóban, a szürkevíz-hasznosítás ma még szinte teljesen hiányzik az iparágból.
Ennek oka, hogy a legtöbb bevásárlóközpont több mint 20 évvel ezelőtt épült, amikor ez a technológia még nem volt elterjedt. Az utólagos átalakítás költséges, és a jelenlegi jogszabályi, higiéniai előírások sem könnyítik meg a helyzetet.
Véleményem szerint érdemes lenne célzott támogatásokkal és pályázatokkal ösztönözni az ilyen beruházásokat. Nyugat-Európában a szürkevíz-újrahasznosítás bevett gyakorlat, ezért mi is abban bízunk, hogy a fenntarthatósági elvárások növekedésével ez a terület előtérbe kerülhet Magyarországon is.
Ön szerint mi a legfontosabb üzenet, amit ez a kiadvány közvetít az iparág szereplői és a döntéshozók felé? Milyen további lépéseket tervez az MBSZ Energetikai Munkacsoportja a következő időszakban?
A legfontosabb üzenet, hogy a magyar bevásárlóközpontok nemcsak alkalmazkodtak az energiaválsághoz, hanem aktívan formálják a fenntartható jövőt. Az energiahatékonyság ma már nem csak szabályozói megfelelés, hanem az üzemeltetés szerves része.
Az MBSZ Energetikai Munkacsoportja a következő időszakban az adatalapú összehasonlításokra és a jó gyakorlatok megosztására fog fókuszálni. Itt említeném meg az épületeinken lokálisan „befogható” szélenergiát is, amely ma még gyerek cipőben jár, de keressük a megfelelő megoldásokat. Célunk, hogy közös tudásbázis jöjjön létre, amely támogatja a tagokat a beruházási döntésekben és segíti a szabályozói párbeszédet.
Emellett szívesen dolgoznánk azon is, hogy a megújuló energia, az energiatárolás és a vízhasznosítás területén a jogszabályi és pénzügyi ösztönzők erősödjenek – mert hosszú távon ezek döntik el, mennyire lesz zöld a hazai kiskereskedelmi ingatlanpiac.
