A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) idei konferenciáján egy külön panelbeszélgetés fókuszált arra, mit jelent ma az MBSZ-tagság, hogyan működik a szövetség a gyakorlatban, és milyen kihívások várnak a szektorra a következő években. A kerekasztalt Balatoni Judit főtitkár moderálta; beszélgetőtársai pedig Verebélyi Mária (ECE Projektmanagement), Hrabovszki György (Csaba Center Invest), Imre Csaba (Premier Outlet Budapest) és Keczer Péter (Tesco Global) voltak.
A beszélgetés már a számok szintjén is megmutatta a szövetség jelentőségét: az MBSZ jelenleg 34 tagvállalatot fog össze, amelyek 37 bevásárlóközpontot, 27 retail parkot, 147 hipermarketet és egy outlet centrumot üzemeltetnek – összesen több mint 2 millió négyzetméternyi kereskedelmi területen. Bár a piac nem bővül, a szervezethez így is évente 3–4 új tag csatlakozik, ami jól mutatja a közösség erejét és relevanciáját.
Miért érdemes csatlakozni az MBSZ-hez?
A panel résztvevői egyhangúlag hangsúlyozták: a mai, gyorsan változó gazdasági és szabályozói környezetben a szövetségi jelenlét sokkal több, mint egy formális tagság.
Érdekképviselet valódi eredményekkel
Verebélyi Mária kiemelte, hogy a szövetség egységes fellépése érezhetően erősíti az iparág érdekérvényesítését. Bár minden esetben nem érhető el jogszabály-módosítás, sokszor születik kedvező értelmezés vagy rugalmasabb alkalmazás – például az áfatörvény vagy a kültéri reklámszabályozások ügyében.
Keczer Péter szerint az MBSZ az egyik leghatékonyabb hazai platform arra, hogy a szektor gyorsan reagáljon az állandóan változó előírásokra, míg Imre Csaba hozzátette: minél sokszínűbb a tagság, annál erősebb a közös érdekérvényesítés.
Tudásmegosztás és benchmarking
A szakmai tapasztalatcsere minden résztvevő szerint az egyik legnagyobb hozzáadott érték.
Péter úgy fogalmazott: a szövetségben valódi benchmarking folyik – a tagok őszintén megosztják egymással, mi működik, és mi nem.
Mária szerint a nemzetközi hátterű vállalatok és az egyházashoz hasonló, gyorsan reagáló hazai szereplők együtt alakítanak ki olyan tudásbázist, amely páratlan a piacon.
Kapcsolatépítés – túl a budapesti fókuszon
Hrabovszki György számára a csatlakozás egyik legfontosabb motivációja az volt, hogy az országos hálózat részévé váljon:
„Minden Budapest-központú, nehéz volt kapcsolatot építeni. Az MBSZ ezt a bezártságot oldotta fel.”
A networking nem pusztán jó hangulatot, hanem konkrét üzleti együttműködéseket is teremt.
Gyakorlati segítség szakmai csoportokban
Imre Csaba konkrét példákat is hozott: az utalványok kezelése, az autótöltők telepítésének szabályozása vagy egy-egy rendeletszöveg értelmezése mind olyan téma volt, amelyben a szövetség szakmai csoportjai kézzelfogható segítséget adtak.
Közös jövőkép: milyen kihívások várnak a szektorra?
A beszélgetés második fele a következő évek legfontosabb feladatairól szólt.
- ESG – tudás és alkalmazkodás
A nagy nemzetközi cégek jelentős tapasztalatot hoznak be az ESG területéről, míg a kisebb, lokális szereplők gyors visszajelzéseket adnak a hazai realitásokra. A kettő együtt biztosítja, hogy a szövetség tagjai ne csak kövessék, hanem formálják is a fenntartható működés jövőjét.
- Jogszabályi környezet – folyamatos reagálás
Hrabovszki György hangsúlyozta: a döntéshozók sokszor nem látják át a retail ingatlanpiac működési sajátosságait, ezért kiemelten fontos, hogy a szövetség rendszeresen képviselje az ágazat szempontjait.
„Néha olyan kereteket szabnak, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi működésünket” – fogalmazott.
- Trendek és fogyasztói szokások változása
Digitalizáció, generációs különbségek, új vásárlói elvárások – a szektor folyamatos átalakulásban van. A tagok szerint az MBSZ egy olyan tudásközponttá vált, ahol ezekről időben lehet beszélni és közösen megoldásokat keresni.
- Nemzetközi kapcsolatok és EU-s információk
Keczer Péter és Imre Csaba kiemelte: az ECSP-hez való kapcsolódásnak köszönhetően a magyar szereplők időben jutnak hozzá az EU-s szabályozási információkhoz és a külföldi best practice-ekhez – sokszor évekkel azelőtt, hogy hazai szabályozás születne.
Mit üzennek azoknak, akik még csak gondolkodnak a csatlakozáson?
A panel végén minden résztvevő megfogalmazta saját üzenetét a belépés előtt álló cégeknek:
- „Az összefogásról szól.”
- „Ne gondolkodj: írd alá!”
- „Ez nem csak tagság — szakmai együttműködés, ahol közösen építjük a jövőt.”
- „Gyertek, és hozzátok a tapasztalatotokat.”
A beszélgetés világosan kirajzolta: az MBSZ ma már nem csupán a bevásárlóközpontok és retail parkok érdekképviseleti fóruma, hanem egy olyan szakmai közösség, amely együtt reagál a változásokra, közösen oldja meg a kihívásokat, és aktívan alakítja a magyar retail ingatlanpiac jövőjét.
