Az ételudvarok szerepe az elmúlt években látványosan felértékelődött a bevásárlóközpontok életében: ma már nem egyszerű kiszolgáló funkciók, hanem önálló márkaként működő élményterek, amelyek komoly forgalomgeneráló erőt képviselnek. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének konferenciáján tartott panelbeszélgetés során az üzemeltetők és asset managerek egyetértettek abban, hogy a food court sok esetben már-már „mágnesbérlőként” viselkedik, és a ház pozicionálásának egyik legfontosabb eszköze lett.
A beszélgetést dr. Szilágyi Melinda (Multi) moderálta, a panel résztvevői pedig:
Balla Erna (NEPI Rockcastle), Csordás Stefánia (Westend), Kiss Borbála (Indotek Group),
Verebélyi Mária (ECE), Lukács Zsolt (Adventum Group) és Rácz József (Malom Központ).
A Malom Központ volt az elsők között, amely több mint egy évtizede felismerte ezt a trendet: a felújítás célja elsorban inkább esztétikai fókuszú volt, támogatva azt, hogy az ételudvar jobban illeszkedjen a bevásárlóközpont közös területeihez. Az elmúlt 5-6 évben tapasztalt felhasználó igények, az életvitelbeli változások, a technológiai lehetőségek merőben más irányt határoztak meg. Ahogy a bevásárlóközpont egyre hangsúlyosabban vált közösségi térré, úgy erősödött az ételudvar jelentősége, mint “place-maker”.
Ugyanezt támasztotta alá az ECE is, amely átfogó tanulmányban határozta meg egy modern ételudvar funkcionális és esztétikai követelményeit, kiemelve, hogy a „places to shop” logikája mára érvényét vesztette. A budapesti Árkád Food Loftja vagy a debreceni Food Cloud is azt mutatja, hogy a fast food és a fast casual kombinációjára, valamint a minőségi térélményre van a legnagyobb igény.
Az Indotek példái jól rávilágítottak arra, hogy az ételudvar pozíciója és láthatósága kulcskérdés. A nemrég felújított Corvin Sky Court, illetve a Balaton Plazában megvalósult áthelyezés arra szolgált, hogy az ételudvar jobban felismerhető, elérhető és vonzóbb legyen. A Corvin Plaza esetében a design már túlmutatott a szigorú megtérülési számokon – anyagilag nehezen volt indokolható a felújítás, hiszen nem volt üresedés, a hosszú távú stabil bérleti szerződések miatt nem volt nyomás a beavatkozásra. A ház mégis megcsinálta, hogy a jobb láthatóság és a kellemes környezet hosszú távon támogassa a stabil működést.
A Westend 2023-ban teljesen új szintre emelte az ételudvar-koncepciót: a Food&Friends már nevében is azt üzeni, hogy az ételudvar közösségi tér, egy „third place”, ahol az otthon és a munkahely után az emberek szívesen töltik az idejüket. A felújítás után több ülőhely, és továbbra is 30 vendéglátóegység kapott helyet, és bár a változás hatása nem azonnal, hanem 6–12 hónap alatt érett be, ma már a látogatók 60%-a ellátogat az ételudvarra, külön aktivitások idején pedig ez az arány akár 75%-ra nő. Hasonló sikert hozott a Köki Food Port felújítása is: 2023 szeptemberi megnyitása óta egyértelműen látszik, hogy a modern, minőségi környezetnek igenis van helye a piacon.
A beszélgetés egyik legmarkánsabb trendje a fenntarthatóság volt. Az üzemeltetők hangsúlyozták, hogy a zöldítés ma már nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem hatékonysági szempont is. Az Árkád például műanyag helyett fa alapanyagokkal dolgozik, esővizet használ a növényzet öntözésére és 70 őshonos fát ültetett. A Westend a felújítási hulladék minimalizálására törekedett, míg a Köki tetőre telepített napelemei az áramfogyasztás 40%-át fedezik. A bérlői mix továbbra is hasonló szerkezetű a legtöbb házban, mégis mindenki igyekszik valami egyedi elemmel kitűnni, és egyre erősebb az igény a prémium minőségre. A Westend tapasztalatai alapján a tömegek számára elérhető „kapszula élmény” a jövő: magas minőség, elérhető áron, akár nagy márkák kínálatán belül is.
A jövőt illetően több piaci szereplő már most tervezi az újabb fejlesztéseket. A Malom Központban például tartósabb, üzemeltetésbarát anyagok használatán gondolkodnak, az Aréna és a Mammut pedig a közösségi terek további erősítését tervezi, miközben a coworking funkciót külön térbe helyezik, nem az ételudvarba. A „food court fellazítása”, vagyis az épületen belüli egységek tudatos szétszórása egyre több helyen jelenik meg trendként. Eközben a retail parkokban is növekszik a gasztronómia jelentősége, bár még messze nem olyan mértékben, mint a hagyományos bevásárlóközpontokban.
A panel végkövetkeztetése egyértelmű volt: az ételudvar a bevásárlóközpontok szíve, és ma erősebben ver, mint valaha. A design, az élmény, a közösségi funkció és a fenntarthatóság együtt alakítják a jövő food courtjait, és azok a házak lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek időben felismerik, hogy a gasztronómia ma már nem kiegészítő elem, hanem stratégiai szereplő.
