A retail ingatlanpiac olyan intenzív átalakuláson megy keresztül, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa. A fogyasztói szokások, a technológia, a fenntarthatósági elvárások és a geopolitikai környezet egyszerre formálják a szektort, és új megközelítéseket követelnek meg az üzemeltetőktől, a tulajdonosoktól és a finanszírozóktól egyaránt. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének november 17-i konferenciáján megrendezett vezetői kerekasztal ezt a sokrétű változást járta körül. A beszélgetést Prosits Attila, az MBSZ elnöke moderálta, résztvevőként pedig Dominik Abrell (ECE Marketplaces), Banai Ádám PhD (Magyar Nemzeti Bank) és Imre Csaba (Premier Outlet Budapest) osztották meg tapasztalataikat és várakozásaikat.
A beszélgetés elején az ECE Marketplaces képviseletében elhangzott, hogy bár a látogatószám lassan növekszik és az emberek továbbra is vásárolnak, az üzemeltetés soha nem volt annyira összetett és kihívásokkal teli, mint napjainkban. A működési koncepciók gyorsan változnak, a specializáció egyre fontosabb, és a tulajdonosok elvárásai is jelentősen eltérnek egymástól, így a korábban megszokott egységes megoldások ideje végleg lejárt.
Banai Ádám erre reagálva kiemelte, hogy a banki oldalról a retail ingatlanok ma kevésbé jelentenek kockázatot, a kihasználtság megfelelő, és a portfóliók stabilan teljesítenek. Ugyanakkor a fogyasztás szerkezete jelentősen átalakult: a növekedés túlnyomó része az online térben zajlik, miközben a hazai fogyasztási szint továbbra is elmarad a régiós átlagtól. A jövő szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy ne csupán a jelenlegi szintet őrizze meg az iparág, hanem ismét növekedési pályára álljon.
A Premier Outlet vezetőjeként Imre Csaba az outlet-szegmens működésébe engedett betekintést. Rámutatott, hogy az outlet-modell kifejezetten válságálló: a Covid-időszak után az elsők között állt talpra, és a vásárlók erősen ragaszkodnak kedvenc márkáikhoz. A legnagyobb kihívást azonban már nem a forgalom, hanem a fogyasztói magatartás tempós változása jelenti. A vásárlók ma már gyakorlatilag mindent megvesznek online – ruhát, cipőt, ételt –, így a fizikai jelenlét motivációja egészen más dimenzióba került. A kérdés már az, hogy miként lehet rávenni az embereket, hogy felálljanak a kanapéról, és elmenjenek egy üzletbe. A megoldás az élmény, a közösségi terek és a tudatos, fenntartható környezet kialakítása felé mutat, hiszen a fiatalabb generációk számára mindez ma már alapvető elvárás.
A panelben többek között az is felmerült, hogy a generációk közötti különbségek soha nem voltak ennyire markánsak. A jövő vásárlói valószínűleg kevesebb termékre, és több szolgáltatásra tartanak majd igényt. A fogyasztók tudatosabbak és környezetérzékenyebbek lesznek, és egyre inkább értékalapú döntéseket hoznak.
A beszélgetés egyik leginspirálóbb része annak áttekintése volt, hogy mi marad velünk 15–20 év múlva. A résztvevők szerint a technológia szerepe tovább erősödik, de nem önmagában, hanem az ügyfélélmény személyre szabása miatt lesz meghatározó. Az energiahatékonyság stratégiai jelentőséget kap, különösen a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet miatt. A bevásárlóközpontok pedig egyre inkább közösségi terek lesznek, amelyek sokkal több funkciót látnak el, mint a hagyományos vásárlási célú utak kielégítése. A munkahelyi szokások változása – például a home office térnyerése – szintén új szerepeket jelöl ki a fizikai terek számára, ezért a bevásárlóközpontoknak erre is fel kell készülniük.
A kerekasztal végkövetkeztetése egyértelmű volt: a retail ingatlanpiac jövőjét nem az állandóság, hanem a folyamatos alkalmazkodás határozza meg. A változások sebessége önmagában is kihívás, és a következő években azok a szereplők lesznek sikeresek, akik gyorsan és tudatosan reagálnak erre. A jövő bevásárlóközpontja digitális, élményvezérelt, fenntartható és minden korábbinál inkább közösségi tér lesz – egy olyan hely, ahol a vásárlás már csak egy sokszínű, rugalmas és élményalapú szolgáltatásrendszer egyik eleme.
